Back to top

A HGI rövid története

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot 2019. június 1-vel alapította meg az Agrárminisztériumot vezető miniszter a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ tápiószelei Növényi Diverzitás Központba való integrálásával.

Az NBGK Haszonállat-génmegőrzési Intézet korábban Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) néven működő gödöllői szervezeti egység 2010. november 1-jei hatállyal alakult az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK-Herceghalom) gödöllői egységeiből, a volt Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet területén. Tevékenységét a jogelőd szervezeteinek (Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola - 1897, Állami Méhészeti Gazdaság - 1899, Magyar Királyi Baromfitenyésztő Tangazdaság – 1936, Állattenyésztési Kutatóintézet - 1950, Kisállattenyésztési Kutatóintézet - 1952, Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont – 1980, GATE Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet – 1992, Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet – 1994, Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet – 2006) hagyományait ápolva, országos hatáskörű szerv, a nemzeti értékek védelmének és fejlesztésének alapelveit követve látja el.

Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1897-ben alapították a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telepet és Munkásképző Iskolát, 1899-ben pedig az Állami Méhészeti Gazdaságot, melyek elhelyezésére koronauradalmi területeket használtak fel. Az alábbi fotókon az eredeti dokumentumokon Darányi Ignác miniszter Ferenc József császárnak és királynak írt előterjesztésének első oldala, valamint az a császár megjegyzését, aláírását és a miniszter szignóját tartalmazó utolsó oldala látható:

A két intézmény különböző néven önállóan működött 1950-ig, az Állattenyésztési Kutatóintézet alapításáig, melyben a Baromfi- és egyéb aprójószág-tenyésztési-, a Haltenyésztési- és a Méhtenyésztési osztály képviselte a kisállattenyésztést.

1952-ben a földművelésügyi kormányzat az Állattenyésztési Kutatóintézet kisállattenyésztési osztályaiból létrehozta Gödöllőn a Kisállattenyésztési Kutatóintézetet, ahol a meglévő alapokon folytatódott a baromfitenyésztési, takarmányozási, prémesállattenyésztési, méhtenyésztési és haltenyésztési kutató-fejlesztő tudományos munka. Abban az időben a Baromfitenyésztési Osztályt Báldy Bálint, a Prémesállattenyésztési Osztályt Anghy Csaba, a Méhtenyésztési Osztályt Örösi Pál Zoltán, a Haltenyésztési Osztályt Jászfalusi Lajos vezette.

Az intézet szervezete 1962-ben átalakult, de a fenti állatfajokkal kapcsolatos kutató- és tenyésztőmunka alapfeladat maradt. 1968-ban a mezőgazdasági tárca az egyes állattenyésztési ágazatok tevékenységét átfogó kutatóbázisok kialakítására hozott határozatot. Ennek keretében a KÁTKI az iparszerű baromfihús-termelés, a nyúltenyésztés és a méhtenyésztés komplex kutatásának programvezető intézményévé vált. Ettől kezdve az intézetben fokozatosan túlsúlyba került a saját fajtákra alapozott tenyészállat-forgalmazási tevékenység, ami komoly szaktanácsadói hálózat, ipari- és termelői háttér kialakítását tette szükségessé. Ekkor épült az intézmény takarmánykeverő üzeme, baromfikeltetője, valamint a nagyüzemi tenyésztésre alkalmas baromfi- és nyúltelepe.

Az 1970-es évek közepére a nagy jövedelmezőséget biztosító baromfi- és részben a nyúltenyésztés állami nagyvállalatok, kombinátok kezébe került, melyek fokozatosan monopolhelyzetre tettek szert. Ilyen gazdasági körülmények között a Kisállattenyésztési Kutatóintézet már nem volt versenyképes, a kutatások rovására megerősített nagyüzemi tenyésztői ágazatai tönkrementek.

Ezt követően, 1980-ban alakult meg az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont a herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet és a KÁTKI egyesítésével. Az ÁTK egy évtizedes fennállása során a kisállattenyésztési és kutatási egységek fennmaradtak, így lehetőség nyílt arra, hogy a KÁTKI az 1990-es években ismét önálló státuszt kapjon.

1992-től az intézmény Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI) névvel először a GATE gazdasági felügyelete mellett, majd 1994-től 2005-ig önálló költségvetési szervként működött. Ebben az időszakban – több lényeges átszervezést követően – átalakult az intézmény osztályszerkezete, és létrehoztuk a régi (őshonos) magyar baromfifajták génbankját.

A KÁTKI neve 2013. május 15-től Haszonállat-génmegőrzési Központra (HáGK) változott, ami pontosabban fejezte ki a régi magyar haszonállatokkal végzett, sokrétű génmegőrzési tevékenységet, a régi fajták védelmét, mentését, vidékfejlesztési-hasznosítási programjait, kutatását és oktatását végző intézmény egyre bővülő alapfeladat-körét. 

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ 2019. június 1-vel jött létre a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ tápiószelei Növényi Diverzitás Központba való integrálásával. Ezzel egyidejűleg az intézmény neve Haszonállat-génmegőrzési Intézetre változott (NBGK HGI).

  • A KÁTKI jogelődje alapításának 100. évfordulójára, 1997-ben készített, részletes történeti áttekintést is tartalmazó kiadvány itt letölthető.
  • A KÁTKI-ról 1963-ban készült